A geg (eredeti angol írásmóddal gag) a szórakoztatóiparban, a filmgyártásban és a humorban használt szakkifejezés. Jelentése: rövid, csattanós, többnyire vizuális poén, amely váratlanságával vagy képtelenségével vált ki nevetést. A geg sajátossága, hogy gyakran nem igényel párbeszédet; a némafilmek korszakában, például Charlie Chaplin vagy Buster Keaton alkotásaiban vált alapvető stíluselemmé.
A modern televíziózásban és reklámokban is kulcsszerepet játszik, hiszen segítségével pillanatok alatt átadható egy humoros üzenet.
Helyesírás és szótagolás
A kifejezést a magyar nyelvben kiejtés szerint, magyarosított formában írjuk le.
- Helyes írásmód: geg
- Szótagolása: geg (egyszótagú szó, nem választható el)
Bár az angol eredeti „gag” alakot is felismerik, a magyar helyesírási szabályok a „geg” formát rögzítik, és a toldalékolásnál is ezt vesszük alapul (például: geggel, gegek).
Példák a használatára
A szót leggyakrabban kritikusok, forgatókönyvírók vagy a humorral foglalkozó szakemberek használják, de a köznyelvbe is átszivárgott.
- Filmtechnikai összefüggésben: „A film elején látható geg, ahol a főhős elcsúszik a banánhéjon, klasszikus burleszk elem.”
- Kreatív munkánál: „Kellene még ebbe a jelenetbe egy jó geg, hogy oldjuk a feszültséget.”
- Műsorvezetés során: „A tegnapi élő adás legjobb gege az volt, amikor váratlanul besétált egy kutya a stúdióba.”
- Átvitt értelemben: „Az egész kampányuk egyetlen nagy gegre épült, de sajnos nem volt elég átütő.”
A vizuális humor ereje
A geg ereje az egyszerűségében és a gyorsaságában rejlik. Míg egy vicc elmesélése időt vesz igénybe, a geg egyetlen mozdulattal vagy arckifejezéssel hat. A vígjátékok mellett a stand-up comedy világában is fontos, ahol a fellépők gyakran „fizikai gegekkel” színesítik az előadásukat. Napjainkban a közösségi médiában terjedő rövid videók és mémek tulajdonképpen digitális gegek, amelyek a vizuális meglepetésre építve válnak virálissá.
