A peritoneális egy orvosi szakkifejezés, amely a hashártyával kapcsolatos dolgokat jelöli. A szó a latin peritoneum (hashártya) kifejezésből származik, amely a hasüreget belülről borító, valamint a hasi szerveket kívülről befedő vékony, fénylő hártyát jelenti.
Amikor egy leleten vagy diagnózisban ezzel a jelzővel találkozunk, az minden esetben a hasüreget kitöltő hártyára, annak állapotára vagy az ott zajló folyamatokra utal. Ez a hártya kulcsszerepet játszik a szervek védelmében, rögzítésében és a hasűri folyadék keringetésében.
Helyesírás és szótagolás
Mivel görög-latin eredetű szakszóról van szó, az írásmódja rögzített, és érdemes figyelni a magánhangzók hosszúságára, különösen a szó végén.
- Helyes írásmód: peritoneális (minden magánhangzó rövid, kivéve az utolsó előtti á)
- Szótagolása: pe-ri-to-ne-á-lis
Gyakori hiba a „peritoniális” forma, de a helyes alakban e betű szerepel a szó közepén.
Példák a használatára
A kifejezést leggyakrabban diagnózisok leírásánál, műtéti típusoknál vagy kezelési módoknál alkalmazzák az orvosok.
- Kezelés kapcsán: „A betegnél peritoneális dialízist alkalmaznak a veseelégtelenség kezelésére, amely során a hashártyát használják szűrőként.”
- Diagnózisban: „Az ultrahangvizsgálat során kismértékű peritoneális folyadékgyülemet észleltek a kismedencében.”
- Tünet leírásakor: „A gyulladás jelei között szerepelt a fokozott peritoneális érzékenység a hasi betapintáskor.”
- Anatómiai összefüggésben: „A daganat peritoneális terjedése miatt további onkológiai konzultáció szükséges.”
Orvosi összefüggések
A fogalom leggyakrabban a hashártyagyulladással (peritonitis) összefüggésben merül fel, ami egy komoly, azonnali orvosi beavatkozást igénylő állapot. Emellett a „peritoneális üreg” kifejezés magát a hasüreget jelenti, ahol a szervek elhelyezkednek. A modern orvostudományban a hashártyát nemcsak védőrétegként, hanem „biológiai szűrőként” is használják bizonyos típusú dialízisek során, így a peritoneális jelző a mindennapi kórházi rutin szerves része.














