A tollasbál egy viszonylag ritkán használt, tréfás vagy népnyelvi kifejezés, amely nem egy elegáns táncos mulatságot jelöl. Valójában az alvásra, a lefekvésre, illetve az ágyban való tartózkodásra utal. A szó metaforikus: a „tollas” az ágyneműk (párnák, dunyhák) hagyományos tolltöltetére utal, a „bál” pedig ironikusan nevezi meg a pihenés folyamatát.
Amikor valaki tollasbálba megy, az azt jelenti, hogy nyugovóra tér, és az éjszakát alvással tölti.
Helyesírás és szótagolás
A kifejezés összetett szó, amely a tollas melléknév és a bál főnév egyesüléséből jött létre.
- Helyes írásmód: tollasbál (egybeírva, rövid o-val és két l-lel)
- Szótagolása: tol-las-bál
Mivel a szó töve a toll, a két l betűt a szótagolásnál elválasztjuk. Fontos, hogy ne keverjük össze a tollaslabdával, amely egy sportágat jelöl.
Példák a használatára
A kifejezést leggyakrabban családi környezetben, gyerekeknek mondva vagy humoros, baráti társalgásban hallhatjuk.
- Lefekvéskor: „Elég volt a tévézésből, gyerekek, irány a tollasbál!”
- Fáradtság esetén: „Olyan hosszú napom volt, hogy ma korán kezdődik nálam a tollasbál.”
- Hétvégi pihenésnél: „Vasárnap reggel tízig tartott a tollasbál, végre kialudtam magam.”
- Kérdésként: „Még mindig tart a tollasbál, vagy felkeltél már végre?”
A kifejezés hangulata
A tollasbál szó használata barátságos, kissé régimódi és kedves árnyalatot ad a mondandónknak. Bár a modern, tollmentes ágyneműk korában a szó eredeti alapja (a tolltöltet) kezd kikopni a mindennapokból, a kifejezés továbbra is élénken él a magyar nyelvben mint az éjszakai nyugalom szinonimája.
