Az abszolút egy sokféleképpen használható kifejezés, amely általánosságban teljes, korlátlan, feltétlen vagy viszonyítás nélküli dolgot jelent. A szó eredete a latin absolutus, amelynek jelentése: „befejezett”, „független”, „teljes”.
Az abszolút jelentése
Az „abszolút” szó jelentése attól függ, hogy milyen szövegkörnyezetben használják. Jelentheti azt, hogy valami teljes mértékben érvényes, viszonyítás nélküli, vagy éppenséggel valami önmagában álló, független létezőt. Gyakran használják filozófiai, természettudományos, matematikai és hétköznapi nyelvi kontextusban is.
Használati példák:
- Köznyelvben: „Ez abszolút igazságtalanság volt.” – azaz teljes mértékben.
- Filozófiában: „Az abszolút létező nem függ semmitől, önmagában való.”
- Fizikában: „Az abszolút nulla fok a legalacsonyabb hőmérséklet, ahol megszűnik az atomok mozgása.”
Az abszolút fogalma különböző területeken
- Filozófia: Az abszolút valóság olyan létező, amely minden mástól függetlenül létezik (például Isten fogalma a metafizikában).
- Matematika: Az abszolút érték egy szám előjel nélküli értéke, például |–3| = 3.
- Fizika: Az abszolút skálán mért értékek nem relatívak, például az abszolút hőmérséklet Kelvinben.
- Etika, jog: Egy „abszolút igazság” olyan elv, amely mindig és minden körülmények között érvényes.
Hogyan értelmezhető az abszolút fogalma?
- Relatívval szemben: Az abszolút ellentéte a relatív – míg az abszolút önálló és független, a relatív mindig más dolgokhoz viszonyított.
- Korlátlan érvényű: Az „abszolút hatalom” például olyan uralmat jelöl, amelynek nincs jogi vagy erkölcsi korlátja.
- Teljes mértékű: A szó gyakran használatos felerősítésként („abszolút biztos vagyok benne”).
Az abszolút egy erőteljes és sokoldalú kifejezés, amely minden területen a teljességet, viszonyítás nélküli érvényességet vagy végletességet jelöli.
