Az anamnézis egy orvosi szakkifejezés, amely a beteg kórtörténetének, előzetes egészségügyi állapotának és tüneteinek összegyűjtését jelenti. Az anamnézis felvétele elengedhetetlen része az orvosi vizsgálatnak, mert alapot ad a diagnózis felállításához.
Az anamnézis jelentése
A kifejezés görög eredetű, jelentése: „emlékezés” vagy „visszaemlékezés”. Az orvosi gyakorlatban ez a páciens által elmondott információk gyűjteménye, amely segíti az orvost a panaszok és az esetleges betegségek okának feltárásában.
Használati példák:
- Háziorvosnál: „A vizsgálat előtt részletes anamnézist vesz fel az orvos.”
- Kórházi felvételnél: „A nővér rögzítette a beteg anamnézisét a kórlapon.”
- Pszichológiában: „A pszichológus az anamnézis során a páciens gyermekkori élményeiről is kérdez.”
Az anamnézis szerepe különböző területeken
- Általános orvoslás: Segít feltérképezni a beteg előző betegségeit, gyógyszerérzékenységeit, életmódját.
- Pszichiátria és pszichológia: Az érzelmi, családi és életeseményekre vonatkozó emlékek is részei lehetnek.
- Fogászat vagy szakorvosi rendelés: Meghatározza a kezelés lehetséges irányát, például allergiák kizárása miatt.
Hogyan történik az anamnézis felvétele?
- Kérdések feltevése: Az orvos célzott kérdéseket tesz fel a beteg panaszairól, előzményeiről.
- Adatok rögzítése: A válaszokat dokumentálják az orvosi nyilvántartásban.
- Következtetések levonása: Az anamnézis alapján irányítottabb vizsgálatok vagy kezelések következnek.
Az anamnézis tehát nem csupán múltbéli események felsorolása, hanem a diagnosztikai gondolkodás alapja, amely segíti az orvost a legjobb döntés meghozatalában.
