A deklaratív egy elsősorban nyelvészeti, logikai és informatikai területeken használt kifejezés, amely arra utal, hogy valami kijelentő, állító módon történik. A deklaratív jelleg azt fejezi ki, hogy a közlés célja egy állapot, tény vagy szándék kinyilatkoztatása, nem pedig utasítás, kérés vagy parancsadás.
A deklaratív jelentése
A deklaratív szó jelentése: kijelentő, kijelentésre irányuló. Általánosan olyan megnyilatkozásra utal, amely valamilyen tényt, állapotot vagy szándékot közöl anélkül, hogy beavatkozást, cselekvést kérne vagy végezne.
Használati példák:
- Nyelvészetben: „A ‘Ma esik az eső.’ egy deklaratív mondat, mert kijelent egy tényt.”
- Programozásban: „A deklaratív programozásban a fejlesztő azt írja le, hogy mit akar elérni, nem pedig azt, hogy hogyan.”
- Logikában: „Egy deklaratív állítás igaz vagy hamis lehet – például ‘Minden ember halandó.’”
A deklaratív fogalma különböző területeken
- Nyelvészet: A mondat funkciója alapján a deklaratív mondat kijelent egy tényt, szemben az interrogatív (kérdő) vagy imperatív (felszólító) mondatokkal.
- Programozás: A deklaratív programozás stílusában a kód nem tartalmaz utasításokat a végrehajtás menetére, hanem a kívánt eredményt írja le. Ide tartozik például az SQL vagy a HTML.
- Logika: A deklaratív kijelentések logikai értelemben eldönthető igazságértékkel rendelkeznek.
Hogyan jelenik meg a deklaratív jelleg?
- Egyszerű kijelentésekben: Olyan közlések, amelyek nem szólítanak fel semmire, csak közölnek valamit.
- Programozási nyelvekben: A deklaratív nyelvek absztraktabbak, és gyakran használatosak adathalmazok kezelésében, konfigurációk meghatározásában vagy automatizálásban.
- Filozófiában, logikában: A deklaratív kijelentések elemzése segíti az érvelések logikai vizsgálatát.
A deklaratív kifejezés tehát olyan közlésformára vagy rendszerekre utal, amelyek a „mi” kérdésére válaszolnak, nem pedig a „hogyanra”. Egyszerűségében rejlik az ereje, különösen ott, ahol az átláthatóság és a leíró jelleg előnyt jelent.