A parvenü egy idegen eredetű kifejezés, amely a társadalomtudományokban, szociológiában, illetve a köznyelvben is előfordul. Olyan személyt jelöl, aki alacsonyabb társadalmi rétegből származik, de hirtelen meggazdagodott vagy magasabb társadalmi pozícióba került, és ezzel nem tud megfelelően azonosulni – viselkedése, stílusa, ízlése „nem illeszkedik” az új státuszához.
A parvenü jelentése
A parvenü francia eredetű szó (parvenu), jelentése: „felkapaszkodott”. A kifejezés általában enyhén pejoratív felhanggal bír, és arra utal, hogy az illető újonnan szerzett társadalmi helyzetét túlhangsúlyozza vagy nem természetes módon éli meg.
Használati példák:
- Társadalmi kontextusban: „A lottónyertes viselkedése miatt sokan parvenünek tartják.”
- Művészetekben, irodalomban: „A regény főszereplője egy parvenü karakter, aki a pénzén keresztül próbálja elnyerni mások tiszteletét.”
- Köznyelvben: „Hiába lett gazdag, viselkedése alapján még mindig egy tipikus parvenü.”
A parvenü fogalma különböző területeken
- Szociológia: A társadalmi mobilitás egyik jelensége, amikor valaki hirtelen jut magasabb osztályba, de a kulturális tőkéje nem változik arányosan.
- Pszichológia: A parvenü lét érzésében gyakran keveredik kisebbrendűségi érzés és túlkompenzálás.
- Művészetek: Gyakori szereplőtípus irodalmi művekben, filmekben, színdarabokban, ahol a karakter nem illeszkedik a felsőbb társadalmi környezetbe.
Hogyan ismerhető fel a parvenü viselkedés?
- Túlzott hivalkodás: Látványos, gyakran ízléstelen költekezés, presztízsszimbólumok keresése.
- Hibás viselkedési normák: Nem ismeri vagy nem alkalmazza a magasabb társadalmi osztály illemszabályait, szokásait.
- Folyamatos bizonyítási kényszer: Állandóan igyekszik bizonyítani, hogy „méltó” új helyzetéhez.
- Kirekesztettség érzése: A régi közegből eltávolodik, az újban pedig nem fogadják el teljesen.
A parvenü jelenség egy mélyebb társadalmi és pszichológiai dinamika része, amely rávilágít arra, hogy a társadalmi felemelkedés nemcsak anyagi, hanem kulturális és érzelmi alkalmazkodást is igényel.
