Arany János (1817–1882) a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, akinek munkássága máig meghatározó hatással bír. Életútja és irodalmi tevékenysége szorosan összefonódik a 19. századi Magyarország történelmi és kulturális eseményeivel. Gyermekkora és tanulmányai Arany János 1817. március 2-án született Nagyszalontán, Bihar megyében. Apja, Arany György földműves volt, anyja Megyeri Sára. A család tíz gyermeke közül csupán…
Arany János Szondi két apródja című műve a magyar irodalom egyik legszebb és legmegrendítőbb balladája. A költemény hősiességet, hűséget és a nemzeti múlt iránti tiszteletet jeleníti meg, mindezt lírai és drámai eszközökkel mesterien ötvözve. A következőkben részletesen elemezzük a mű tartalmát, szerkezetét, témáját, és kitérünk Arany János írói módszereire is. Arany János és a balladaköltészet…
Arany János Híd-avatás című balladája a magyar irodalom egyik legismertebb és legdrámaibb alkotása, amely a 19. század második felének társadalmi kérdéseit, a haladás és az emberi lét kérdéseit tárja az olvasó elé. A vers hátterében Budapest egyik jelképévé vált Lánchíd megnyitása áll, amely nem csupán a fejlődést, hanem az emberi sorsok sokszínűségét és tragikumát is…
Az Ágnes asszony Arany János egyik legismertebb és legtragikusabb balladája, amely mélyen megérinti az olvasót a bűn, bűnhődés és őrület témáin keresztül. A mű 1853-ban született, s azóta is a magyar irodalom egyik legsötétebb hangulatú alkotásának számít. Az alábbi elemzés részletesen bemutatja a ballada tartalmát, szerkezeti és stilisztikai jellemzőit, valamint a műben rejlő erkölcsi kérdéseket….
I Megtörtént. Nem mondom, amit érdemeltél –Amit a sors mért rád, szegény, szegény Erdély! Nyomorúvá gyötre százados rabságod,Tört erőd nem bírja meg a szabadságot. Láncaid lehulltak s im azontúl sokáFélve lépdel lábad, amikép megszoká. Gazdagon sütött rád a szabad nap fénye,S még mindig szemedben börtönödnek éje. Kialudt, kiégett vulkán vagy ma, – bennedAma régi lángból…
Ágnes asszony a patakbanFehér lepedőjét mossa;Fehér leplét, véres leplétA futó hab elkapdossa.Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. Odagyűl az utcagyermek:Ágnes asszony, mit mos kelmed?„Csitt te, csitt te! csibém véreKeveré el a gyolcs leplet.”Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. Összefutnak a szomszédnők:Ágnes asszony, hol a férjed?„Csillagom, hisz ottbenn alszik!Ne menjünk be, mert fölébred.”Oh! irgalom atyja, ne…
Gyöngy, harmat, liliom, szellő, sugár, villám,Hajnal, korom, szélvész, hattyu, rózsa, hullám,Délibáb, menny, pokol… ha mind egybevészed:Recipe – és megvan a magyar költészet. Adj hozzá, ha tetszik, mintegy fölöslegül,Holdsugárt, amelynek illatja hegedül,A remény húrjából ezüst szakállakat,És fond lángostorrá, mint esőszálakat. A kétségbeesést álomhabnak véljed,Takarja be a nap a sötétlő éjet,Rózsád szeme légyen a roppant ég boltja,Melyből…
Rossz szememről egy nagy könyvbenMíg megkérdem a tudást:Jó tanácsot nem lelek, deKapok új szemgyulladást. Most tanács is, tanulság isEbből könnyen vonható:Tűrj pihenve; a természetA legjobb útmutató. (1881)
Én is éltem… vagy nem életSzületésen kezdeni,És egynehány tized évetJól-rosszul leküzdeni?Én is éltem… az a sajkaEngem is hányt, ringatott,Melyen kiteszi a dajkaA csecsemő magzatot. Első nap is oly borultanHajola reám az ég!S hogy nevetni megtanultam,Sírni immár jól tudék;Sohase birám teljébe’Örömeim poharát;Az ifjuság szép kertébeVas korláton néztem át. Félve nyúltam egyszer-máskorEgy rózsát szakasztani:Késő volt – a…
Edward király, angol királyLéptet fakó lován:Hadd látom, úgymond, mennyit érA velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó?Legelőin fű kövér?Használt-e a megöntözés:A pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép,Ha oly boldog-e rajt’Mint akarom, s mint a barom,Melyet igába hajt? Felség! valóban koronádLegszebb gyémántja Velsz:Földet, folyót, legelni jót,Hegy-völgyet benne lelsz. S a nép, az istenadta…