Fejes Endre (1923. szeptember 15. – 2015. augusztus 25.) a 20. századi magyar irodalom egyik meghatározó alakja volt. Műveiben a budapesti munkáséletet és a kisemberek sorsát ábrázolta, különös figyelemmel a Józsefvárosra, amely szinte minden írásában megjelenik.
Életútja
Gyermekkor és tanulmányok
Fejes Endre Budapesten, a VIII. kerületben született. Apja foltozó szabó volt, így a család szerény körülmények között élt. Fejes négy polgári osztály elvégzése után szabóinasnak állt, majd vasesztergályos tanuló lett a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek csepeli üzemében.
Háborús évek és külföldi munkavállalás
1944-ben besorozták a hadseregbe, de megszökött, és a háború végéig Budapesten bujkált. 1945 és 1949 között Nyugat-Európában dolgozott, többek között Belgiumban bányászként és Franciaországban a Renault-gyárban. Ezek az évek mély nyomot hagytak benne, és későbbi műveiben is visszaköszönnek.
Hazatérés és írói pályafutás kezdete
1949-ben hazatért Budapestre, és az angyalföldi Bosch-gyárban dolgozott vasesztergályosként. 1951-ben megpróbált disszidálni, de elfogták, és nyolc hónapra Kistarcsára internálták. Szabadulása után segédmunkásként dolgozott, majd 1955-től kezdett publikálni.
Írói munkássága
Korai művek
Első novelláskötete, A hazudós 1958-ban jelent meg, amelyben a józsefvárosi munkáséletet ábrázolta. Ezt követte a Vidám cimborák (1966), amelyben a külvárosi fiatalok sorsát mutatta be. Ezekben a művekben már megjelentek azok a témák, amelyek későbbi írásait is meghatározták: a kisemberek küzdelmei, az élet értelmének keresése, a társadalmi igazságtalanságok.
Fő műve: Rozsdatemető
1962-ben jelent meg Rozsdatemető című regénye, amely azonnal hatalmas sikert aratott. A mű a Hábetler család történetén keresztül mutatja be a 20. századi magyar társadalom változásait. A regény több mint harminc nyelvre lett lefordítva, és számos színházi adaptáció is készült belőle.
További jelentős művek
- Mocorgó (1966): Egy hányatott sorsú, kisszerű ügyeskedő története, aki sátrat akar nyitni a Teleki téren.
- Jó estét nyár, jó estét szerelem (1969): Egy fiatalember története, aki különböző álneveken csábít el nőket.
- Szerelemről bolond éjszakán (1975): Három józsefvárosi fiatalember pikareszk története, akik a második világháború után elhagyják Magyarországot.
- A fiú, akinek angyalarca volt (1982): Egy fiatalember története, aki különleges szépsége miatt különböző kihívásokkal néz szembe.
Stílusa és témái
Fejes Endre műveiben gyakran jelennek meg a következő témák:
- Kisemberek sorsa: Az egyszerű emberek mindennapi küzdelmei, álmai és csalódásai.
- Társadalmi igazságtalanságok: A társadalmi rétegek közötti különbségek és azok hatása az egyének életére.
- Józsefváros: A VIII. kerület, mint az írói világ központja, ahol a történetek jelentős része játszódik.
- Realizmus és irónia: A valóság hű ábrázolása, gyakran ironikus hangvétellel.
Díjak és elismerések
Fejes Endre munkásságát számos díjjal ismerték el:
- 1959: SZOT-díj
- 1963: József Attila-díj
- 1975: Kossuth-díj
- 1992: Nagy Lajos-díj
- 1993: Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje
- 1999: Pro Urbe Budapest
- 2001: Hazám-díj
- 2003: Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal
- 2009: Prima Primissima díj
Öröksége
Fejes Endre életműve a 20. századi magyar irodalom egyik legfontosabb része. Műveiben hitelesen ábrázolta a kisemberek életét, küzdelmeit és álmait. Írásai ma is aktuálisak, és fontos tanulságokkal szolgálnak az olvasók számára.
2015. augusztus 25-én hunyt el Budapesten, 91 éves korában. Hamvait a Dráva utcai kikötőnél álló hajóról szórták a Dunába, végső búcsút véve a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjától.
