Molnár Ferenc (született Neumann Ferenc, 1878. január 12. – 1952. április 1.) a 20. század egyik legismertebb magyar írója, drámaírója és újságírója volt. Nevét világszerte ismertté tették színpadi művei és ifjúsági regényei, különösen A Pál utcai fiúk, amely a magyar irodalom egyik legismertebb alkotása.
Gyermekkor és tanulmányok
Molnár Ferenc Budapesten, a Józsefvárosban született jómódú orvoscsaládban. Édesapja, Neumann Mór neves sebész volt. A Lónyay Utcai Református Gimnáziumban tanult, majd jogi tanulmányokat folytatott a budapesti és a genfi egyetemen. Bár jogásznak készült, már fiatalon érdeklődött az irodalom és az újságírás iránt.
Újságírói pályafutás
Tanulmányai befejezése után újságíróként kezdett dolgozni a Budapesti Napló szerkesztőségében. Cikkeiben éles megfigyelőképessége, humoros stílusa és társadalomkritikája hamar népszerűvé tette. Az újságírás mellett novellákat és színdarabokat is írt, amelyek közül több is sikeres lett a színházakban.
Írói és drámaírói sikerek
A Pál utcai fiúk
1906-ban jelent meg A Pál utcai fiúk című ifjúsági regénye, amely két budapesti fiúcsapat küzdelmét mutatja be egy grundért. A mű azóta is kötelező olvasmány a magyar iskolákban, és számos nyelvre lefordították. A regényből több filmadaptáció is készült, köztük a Fábri Zoltán által rendezett 1969-es változat, amelyet Oscar-díjra is jelöltek.
Színpadi művek
Molnár Ferenc számos sikeres színdarabot írt, amelyek közül több nemzetközi hírnévre tett szert. Legismertebb művei közé tartozik:
- Az ördög (1907)
- Liliom (1909)
- A testőr (1910)
- A hattyú (1920)
- Játék a kastélyban (1926)
A Liliom című darabja különösen sikeres volt külföldön; 1945-ben Richard Rodgers és Oscar Hammerstein II Carousel címmel musicalt készített belőle, amelyet később filmre is adaptáltak.
Magánélet és emigráció
Molnár háromszor nősült. Első felesége Vészi Margit volt, akitől egy lánya született, Sárközi Márta. Második felesége Fedák Sári színésznő volt, harmadik felesége pedig Lili Darvas színésznő, akivel egészen haláláig házasságban élt.
A második világháború idején, a zsidóüldözések elől menekülve, 1939-ben Svájcba, majd az Egyesült Államokba emigrált. New Yorkban telepedett le, ahol folytatta írói munkásságát.
Halála és öröksége
Molnár Ferenc 1952. április 1-jén hunyt el New Yorkban. Munkássága jelentős hatást gyakorolt a magyar és a nemzetközi irodalomra. Színdarabjait ma is játsszák világszerte, és regényei továbbra is népszerűek az olvasók körében.
Főbb művei
Regények
- A Pál utcai fiúk (1906)
- Az éhes város (1901)
- Andor (1918)
Színdarabok
- A doktor úr (1902)
- Az ördög (1907)
- Liliom (1909)
- A testőr (1910)
- A hattyú (1920)
- Játék a kastélyban (1926)
Hatása és emlékezete
Molnár Ferenc művei a mai napig meghatározóak a magyar irodalomban és színházi életben. Stílusa ötvözi a realizmust és a romantikát, műveiben gyakran jelenik meg a társadalomkritika és az emberi kapcsolatok mélyreható elemzése.
