Déry Tibor (1894. október 18. – 1977. augusztus 18.) a 20. századi magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakja volt. Életútja és munkássága szorosan összefonódott a magyar történelem viharos eseményeivel, különösen az 1919-es Tanácsköztársasággal és az 1956-os forradalommal.
Ifjúság és tanulmányok (1894–1920)
Déry Tibor Budapesten született jómódú polgári zsidó családban. Édesapja, Déry (Deutsch) Károly ügyvéd, édesanyja, Rosenberg Ernesztin gazdag osztrák családból származott. A Budapesti Kereskedelmi Akadémia elvégzése után egy évet töltött nyelvtanulással Sankt Gallenben. 1913-tól öt éven keresztül tisztviselőként dolgozott a Nasici Rt.-nél, először az erdélyi Galócáson, majd Budapesten.
1917-ben jelent meg első kisregénye, a Lia, amely az Érdekes Újság pályázatán keltett feltűnést. Ezt követően versei és novellái a Nyugat című folyóiratban jelentek meg. Az első világháború után, 1918–1919 fordulóján csatlakozott a Kommunista Párthoz, és a Tanácsköztársaság idején az Íródirektórium tagja lett. A kommün bukása után letartóztatták, majd szabadulása után 1920-ban házasságot kötött Pfeiffer Olgával, és emigráltak.
Emigráció és avantgárd kapcsolatok (1920–1926)
Déry először Bécsbe ment, ahol a Bécsi Magyar Újság munkatársa lett, és itt ismerkedett meg Németh Andorral. 1923-ban Feldafingba költözött, majd 1924-ben Párizsban telepedett le. 1926-ban az olaszországi Perugiában megírta Az óriáscsecsemő című művét, amely a magyar avantgárd egyik kiemelkedő darabja.
Hazatérés és irodalmi sikerek (1926–1945)
Hazatérése után Déry a magyar irodalmi élet aktív résztvevője lett. 1934-ben jelent meg A befejezetlen mondat című regénye, amely a 30-as évekbeli nagypolgárság és munkásosztály szembenállását mutatja be. A regény a magyar irodalom egyik jelentős alkotása, amelyben Déry a társadalmi osztályok közötti feszültségeket és az egyéni sorsokat ábrázolja.
Politikai elköteleződés és börtönévek (1945–1963)
A második világháború után Déry aktívan részt vett a politikai életben, és a kommunista párt tagja lett. 1950-ben jelent meg Felelet című regényének első kötete, majd két év múlva a második. Az 1956-os forradalom idején Déry a Petőfi Kör tagjaként részt vett a politikai vitákban, és nyíltan bírálta a pártvezetést. A forradalom leverése után letartóztatták, és kilenc év börtönbüntetésre ítélték. Börtönévei alatt írta meg G. A. úr X-ben című regényét és Bécs, 1934 című drámáját. 1961-ben szabadult, és 1963-ban jelent meg Szerelem című elbeszéléskötete.
Késői évek és irodalmi örökség (1963–1977)
Déry késői éveiben is aktívan alkotott. 1971-ben jelent meg Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című regénye, amely a 60-as évek ifjúsági kultúráját és társadalmi kérdéseit dolgozza fel. 1977-ben, 82 éves korában hunyt el Budapesten.
Főbb művei
- Lia (1917)
- Az óriáscsecsemő (1926)
- A befejezetlen mondat (1934)
- Felelet (1950–1952)
- G. A. úr X-ben (1961)
- Szerelem (1963)
- Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1971)
Díjak és elismerések
- Kossuth-díj (1948)
- Baumgarten-díj
Déry Tibor életműve a magyar irodalom kiemelkedő részét képezi, művei ma is aktuális kérdéseket vetnek fel az egyén és a társadalom viszonyáról, a hatalom természetéről és az emberi sorsokról.
