Radnóti Miklós, született Glatter Miklós, 1909. május 5-én látta meg a napvilágot Budapesten, a Kádár utca 8. szám alatt. Születése tragédiával indult: édesanyja, Grosz Ilona, és ikertestvére is életüket vesztették a szülés során. Édesapja, Glatter Jakab, egy kereskedő volt, aki 1921-ben, Miklós 12 éves korában hunyt el. Ezek a korai veszteségek mély nyomot hagytak a költő lelkében, és későbbi műveiben is gyakran visszaköszönnek.
Tanulmányai és irodalmi kezdetek
Radnóti középiskolai tanulmányait a Markó utcai gimnáziumban végezte, majd a Wesselényi utcai felsőkereskedelmi iskolában tanult tovább. 1927-ben érettségizett, majd egy évig a csehországi Liberec textilipari iskolájában tanult. Hazatérve nagybátyja textilüzletében dolgozott, de hamarosan az irodalom felé fordult. 1928-ban barátaival megalapította a “1928” című avantgárd folyóiratot, amelyben első versei is megjelentek.
Egyetemi évek és szellemi fejlődés
1930-ban beiratkozott a szegedi Ferenc József Tudományegyetem magyar–francia szakára. Itt ismerkedett meg Sík Sándor piarista szerzetessel, aki nemcsak tanára, hanem szellemi mentora is lett. Radnóti doktori disszertációját Kaffka Margit művészetéről írta, és 1934-ben summa cum laude minősítéssel doktorált.
Költői pályafutása
Korai kötetek és stíluskeresés
Első verseskötete, a “Pogány köszöntő” 1930-ban jelent meg, amelyben a francia szimbolizmus és expresszionizmus hatása érződik. 1931-ben megjelent “Újmódi pásztorok éneke” című kötete miatt vallásgyalázás vádjával nyolc napos börtönbüntetésre ítélték, amelyet felfüggesztettek.
Érett korszak és elismerések
A 1930-as évek közepétől Radnóti költészete egyre érettebbé vált. 1936-ban jelent meg “Járkálj csak, halálraítélt!” című kötete, amelyért 1937-ben Baumgarten-díjat kapott. Ezt követte a “Meredek út” (1938) és az “Ikrek hava” (1940), utóbbi egy lírai napló, amely gyermekkori emlékeit dolgozza fel.
Műfordítások
Radnóti jelentős műfordítói tevékenységet is folytatott. Vas Istvánnal közösen fordította Guillaume Apollinaire verseit, valamint La Fontaine meséit. Emellett több más francia költő műveit is tolmácsolta magyar nyelvre.
Magánélete
1935-ben feleségül vette Gyarmati Fannit, akivel mély és inspiráló kapcsolatot ápolt. Fanni nemcsak társa, hanem múzsája is volt; több versét is neki szentelte. Házasságuk a magyar irodalom egyik legismertebb és legmeghatóbb szerelmi története.
A háború évei és tragikus halála
Zsidó származása miatt Radnóti többször is munkaszolgálatra kényszerült. 1944 májusában a szerbiai Bor melletti munkatáborba vitték. Ősszel, a front közeledtével, a foglyokat gyalogmenetben hajtották nyugat felé. Radnóti 1944. november 4-én vagy 9-én Abdánál halt meg, amikor a kimerült foglyokat agyonlőtték. 1946-ban exhumálták, és zsebében megtalálták a “Bori notesz”-t, amely utolsó verseit tartalmazta.
Öröksége és emlékezete
Radnóti Miklós a 20. századi magyar líra kiemelkedő alakja, akinek művei a mai napig hatással vannak az irodalmi életre. Nevét számos iskola, utca és intézmény viseli, és szobrai több városban is megtalálhatók. Munkássága és tragikus sorsa a holokauszt egyik legmegrendítőbb irodalmi dokumentuma.
Ajánlott olvasmányok:
- “Pogány köszöntő” (1930)
- “Újmódi pásztorok éneke” (1931)
- “Járkálj csak, halálraítélt!” (1936)
- “Meredek út” (1938)
- “Ikrek hava” (1940)
- “Tajtékos ég” (1946, posztumusz)
Radnóti Miklós életműve a magyar irodalom örök értéke, amely generációkat inspirál és emlékeztet az emberi méltóság fontosságára a legnehezebb időkben is.
