Karinthy Frigyes (1887. június 25. – 1938. augusztus 29.) a 20. századi magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakja volt. Íróként, költőként, műfordítóként és humoristaként is maradandót alkotott, munkássága máig hatással van a magyar kultúrára.
Gyermekkora és családi háttere
Karinthy Frigyes Budapesten született, Karinthi Frigyes Ernő néven. Édesapja, Karinthi József, művelt tisztviselő és a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja volt. A család eredetileg zsidó származású volt, nevüket 1874-ben magyarosították Karinthira, és 1886-ban áttértek az evangélikus vallásra. Édesanyja, Engel Karolina, 1895-ben hunyt el, ami mély nyomot hagyott a fiatal Frigyesben.
Tanulmányai és korai írói próbálkozásai
Tanulmányait a Markó utcai főreáliskolában végezte, ahol 1905-ben érettségizett. Ezután több egyetemen is hallgatott előadásokat, többek között a természettudományi és orvosi karokon, de diplomát nem szerzett. Már fiatalon írt: 15 éves korában jelent meg első regénye, a „Nászutazás a Föld középpontján keresztül” a Magyar Képes Világ című lapban.
Újságírói pályafutása és irodalmi sikerei
1906-tól kezdve rendszeresen publikált különböző lapokban, mint például Az Újság, a Budapesti Napló és a Borsszem Jankó. 1908-ban csatlakozott a Nyugat folyóirat munkatársaihoz, ahol olyan kortársakkal dolgozott együtt, mint Kosztolányi Dezső és Babits Mihály.
1912-ben jelent meg az „Így írtok ti” című kötete, amelyben híres írók stílusát parodizálta, és amely azonnal országos hírnevet hozott számára. 1916-ban adta ki a „Tanár úr kérem” című novelláskötetét, amelyben diákkori élményeit dolgozta fel humoros formában.
Műfordítói tevékenysége
Karinthy számos művet fordított magyarra, köztük Lewis Carroll „Alice Csodaországban” című művét. Fordítói munkásságában gyakran segítette nyelvtehetségű nővére, Karinthy Emília, aki előfordult, hogy nyersfordításokat készített számára.
Magánélete és családja
Karinthy két alkalommal nősült. Első felesége Judik Etel színésznő volt, akivel 1914-ben házasodtak össze. Etel 1918-ban hunyt el spanyolnátha következtében. Második felesége Böhm Aranka orvosnő volt, akivel 1920-ban kötött házasságot. Két gyermekük született: Karinthy Gábor és Karinthy Ferenc, utóbbi szintén neves író lett.
Betegsége és halála
1936-ban agydaganatot diagnosztizáltak nála. A műtétet Stockholmban végezték el, amelyről „Utazás a koponyám körül” című művében számolt be. A műtét sikeres volt, de két évvel később, 1938. augusztus 29-én, Siófokon agyvérzés következtében elhunyt.
Munkásságának öröksége
Karinthy Frigyes munkássága máig meghatározó a magyar irodalomban. Humoros írásai, paródiái és mély filozófiai gondolatai egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy az irodalom sokszínűségét gazdagítsa. Nevét számos intézmény és utca viseli, és emlékszobra is áll Budapesten.
Karinthy Frigyes élete és munkássága példa arra, hogyan lehet a humor eszközével mély társadalmi és emberi kérdéseket boncolgatni, és hogyan lehet az irodalom révén maradandó hatást gyakorolni az utókorra.
